Hol jó a gyerekeknek? Nagy tapasztalatú szakértő bevonásával készült a Bölcsőde Mintaterv Katalógus
Beszélgetés Szurominé Balogh Mónika bölcsődepedagógussal
A Bölcsőde Mintaterv Katalógus olyan folyamatosan fejlődő online gyűjtemény, amely szakmailag előkészített kiviteli mintaterveket tartalmaz új bölcsőde, minibölcsőde vagy családi bölcsőde létrehozásán gondolkodó önkormányzatok és egyházi szervezetek számára, akik a 2021 novemberében indított bölcsődeépítési program pályázati körbe tartoznak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Miniszterelnökség, a Kopp Mária Intézet és a Lechner Tudásközpont együttműködésében megvalósult 2019-es bölcsődei ötletpályázat nyertes pályamunkáinak továbbdolgozásával létrejött, minőségi életteret, biztonságos környezetet biztosító bölcsődék terveinek elkészítésében Szurominé Balogh Mónika is részt vesz. A pétervásárai bölcsőde intézményvezetője, a Lechner munkatársa, tapasztalati szakértőként, bölcsődepedagógusként segíti az építészek munkáját, a szakmai nézőpont megjelenítésével.
Mi a te szereped a Bölcsőde Mintaterv Katalógus elkészítésében?
Csaknem 20 éve a pályán lévő csecsemő- és kisgyermek-gondozói tapasztalattal is rendelkező intézményvezetőként segítem a Miniszterelnökség, a Családbarát Magyarország Központ és a Lechner Tudásközpont közös munkájaként alakuló Bölcsőde Mintaterv Katalógus kidolgozásának munkáját. A feladatom az, hogy a kisgyermekek biztonságos neveléséhez, gondozásához szükséges feltételek ismerőjeként, illetve tapasztalatokon alapuló meglátásaimmal, szakmai ismereteimmel segítsem a tervező építészek munkáját. A szakma megbecsültségét és elfogadottságát is jelenti, hogy hívtak és hogy én is hozzájárulhatok a Katalógus elkészítéséhez, így közvetve ahhoz is, hogy a mintatervek segítségével az igényeknek megfelelően nőhessen hazánkban a bölcsődei férőhelyek száma. A bölcsődefejlesztések támogatása erősíti a szülők biztonságérzetét, könnyebb szívvel mennek vissza dolgozni, ha tudják, hogy gyermekük jó kezekben van, minőségi környezetben. Azt látom, hogy ma ennek az ügynek országos szinten is van támogatottsága.
Beszéljünk kicsit a bölcsőde mintatervekről. Ha a települések mintatervek alapján építkeznek az azt jelenti, hogy ugyanolyan bölcsődék lesznek szerte az országban?
A bölcsődei mintatervek fantasztikus lehetőséget nyújtanak a települések számára, mert a gyakorlatban azt látom, hogy főleg a kisebb településeken már az hatalmas gondot jelent, hogy kivel, hogyan tudnák egyáltalán csak megbeszélni, mik az igényeik és mik a lehetőségeik, mikor bölcsődei beruházáson kezdenek gondolkodni. A Bölcsőde Mintaterv Katalógus jelenleg 45 tervet tartalmaz és sokan dolgoznak azon, hogy az elérhető tervek köre folyamatosan bővüljön. A mintatervek tervezési ciklusa 2022 februárjában zárult le. Ha egy önkormányzat kiválaszt egy mintatervet, akkor építész bevonásával az adott helyszínre kell adaptálni, így minden bölcsőde kicsit más lesz, tehát egyforma épületek nem lesznek.
Kik a valódi „kliensek”, akiknek ezek a tervek készülnek? Kiket lát majd el a bölcsőde?
Bölcsődébe 20 hetes kortól 3 éves korig járhatnak a gyerekek. A képzett szakemberek azért fontosak, mert sok esetben a gyermekek, amikor bekerülnek a bölcsődébe, még nem tudnak járni, beszélni, ezért a kisgyermeknevelőknek a legapróbb jelzésekből (például egy-egy mosolyból, mimikából) tudniuk kell, mit akar a gyermek, ezt meg kell értenie, segítséget nyújtani, ellátni. Ehhez van egy jól működő bölcsődei protokoll, amely meghatározza, mi módon kell a 3 év alatti gyerekeket ellátni.
Egészen kicsi gyerekek számára készülő épületekről van tehát szó. Milyen szempontjai vannak az önkormányzatoknak?
Az önkormányzatok az igényeik megfogalmazásakor sok paramétert vesznek figyelembe. Nem elég annyi, hogy meg kell oldanunk a 3 év alatti gyermekek elhelyezését. Látni kell például, hogy milyen a településszerkezet, vagy milyen az ott élők életkori megoszlása: mennyi a fiatal, hány gyermek születik stb. A mintatervek elkészítéséhez vezető úton az első lépés éppen annak felmérése volt, hogy jellemzően milyen férőhelyigénnyel fognak egyes települési önkormányzatok a bölcsődeépítési projektekbe. Az erre létrehozott szakértői csoport megvizsgálta, hogyan működtetik majd a települések az elkészült intézményeket: önállóan vagy mondjuk óvodákhoz, vagy szociális intézményhez társítva, egy-, két-, négycsoportos vagy esetleg családi bölcsőde méretűre tervezik-e. Ezeket vette alapul a mintaterveket tervező csapat.
Ma a klasszikus bölcsőde mellett az önkormányzatok minibölcsőde, családi bölcsőde létrehozása mellett is dönthetnek. Mindezekre remek példákat tartalmaz a Bölcsőde Mintaterv Katalógus. Nagyon könnyű kezelni a felületet, szűrők könnyítik meg a keresést a tervek között, amelyek az előbb elmondott paramétereket veszik figyelembe: mennyi férőhely szükséges, hány csoportszoba, mekkora alapterület, van-e forrás újat építeni, vagy van meglévő épület, amit át tudnak alakítani.
Ez egy abszolút hiánypótló kezdeményezés, rengeteg pénzt tud megspórolni egy önkormányzat azzal, hogy kiváló építészek által különböző településszerkezetre készített minőségi tervek közül választhat. A költség mellett időt is megtakaríthatnak, mert ha találnak kedvükre valót, akkor meg is van a terv. Természetesen adatpáló építészre továbbra is szükség van, aki az adott település és a kiválasztott helyszín adottságainak megfelelően alakítja a terveket.
Mónika óvodapedagógusként indult, de az élet úgy hozta, hogy a bölcsődei szakmát is megtanulhatta, gondozónőből vált szakmai szakértővé. Amikor az óvodásoktól a kisebb gyermekek felé fordult, szaktudását ezen a téren is fejleszteni kezdte. Előbb OKJ-s csecsemő és kisgyermek gondozó képzettséget szerzett, utána az ebből indított főiskolai szakot végezte el, majd mesterképzésen neveléstudományi bölcsész lett. Családi bölcsőde működtetésére is megszerezte a megfelelő végzettséget, ezen kívül mentorpedagógus is, a gyakorlatban segíti a hallgatókat.
2021 decemberében adták át első alkalommal a Bölcsődékért Díjat, amely bölcsődei területen végzett példaértékű, magas színvonalú szakmai munkáért és a szakma fejlesztéséért adományozható, a családok és a gyermekek jólétének növelése érdekében tett közszolgálati tevékenység elismeréseként. Ebben az elismerésben részesült Szurominé Balogh Mónika.
Hol van jó helyen egy bölcsőde, mitől lesznek ott biztonságban a gyermekeink?
Egy amerikai kutatás szerint a boldog gyermekkor első 2-3 legfontosabb paramétere között ott van a jól működő intézmény. Ebből is látszik, milyen fontos, hogy milyen tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik az az bölcsőde, ahová a gyermekünket nap mint nap elvisszük. A biztonság a legfontosabb kritérium, 3 év alatti gyermekekről beszélünk, mindennél fontosabb, hogy az összes helyiség biztonságos legyen. Már az sem mindegy, hol helyezkedik el: ne legyen forgalmas út mellett, ne legyen szennyezett levegőjű helyen, viszont legyen jól megközelíthető gyalog, tömegközlekedéssel és autóval is, sőt, kisebb településeken az is számít, milyen közel van az óvoda, iskola. Ha arról is beszélünk, hogy a 3 év alatti gyermekeknek mire van szüksége, azt is látni kell, hogy rengeteg szabályozó keretnek is meg kell felelni, szakmai és jogi szabályoknak, melyek a gyermekek biztonságát és életkoruknak megfelelő nevelést és gondozást garantálják. Létezik bölcsődei szabvány, ami a magyar szabványrendszer része és ami a bölcsőde egyes helyiségeit, azok méreteit, tárgyi eszközeit írja elő. Vannak szakmai irányelvek is, ilyen például a helyiségek kapcsolódásánál az átláthatóság, illetve azok a szakmai folyamatok, amelyekben a napirenden keresztül végigmegy egy kisgyermek. Mindezeket a katalógusba kerülő tervek kidolgozása közben az építészeknek figyelembe kell venniük.
Tudnál életszerű példát mondani? Miért fontos, hogy átlátható legyen a tér?
Példával illusztrálva ez azt jelenti, hogy az előírásoknak akkor felel meg a tér, ha a csoportszoba a fürdőszoba és az öltöző-átadó helyiség átjárható. Miért? Mert a napi rutin része reggel, hogy bejön a szülő, átöltözteti a gyermekét, elkíséri a fürdőszobai ajtóig, ahol átveszi a nevelő, megmossa a gyermek kezét, és bemennek a csoportszobába. Vagy egy másik példa, ami magyarázza, miért van az, hogy a fürdő és a csoportszoba közötti tér nem csak átjárható, hanem átlátható is: ha egyedül van a nevelő, akkor is átláthat és figyelemmel követhet egy szóval már irányítható kisgyereket, aki így felügyelet alatt van úgy, hogy nem kell hozzá odamenni. Ezalatt a kisgyermeknevelő foglalkozhat olyan gyerekekkel, akiknek még mindenben segíteni kell, vagy akik még nem képesek önálló helyváltoztatásra. Vagy ott van a pelenkázó asztal megjelenése a fürdőszobai tárgyak között: itt olyan korú kisdedekről van szó, akiknél a fürdőszoba tervezésekor a pelenkázáshoz, fürdetéshez is kell teret biztosítani.
Bele sem gondolunk, mennyiféle kritérium van, amire kiemelt figyelmet kell fordítani. Milyen kötelező helységek vannak a bölcsődékben?
Ha megvan az alapterület, ahol a bölcsőde épülni fog, vannak kötelező egységek, amelyeknek jelen kell lennie benne. Kell lennie nevelési-gondozási egységnek; működtetéshez, igazgatósághoz tartozó egységnek; szociális helyiségeknek; élelmezéssel és étkezéssel kapcsolatos helyiségeknek; mosási lehetőségnek és raktározásra alkalmas helyiségnek.
A nevelési-gondozási egység a csoportszobákat foglalja magába az előtérrel, babakocsitárolóval, akadálymentes mosdóval, a gyermeköltöző vagy átadóhelyiséggel és a gyermekfürdetővel. Ide tartozik a fedett terasz, játszókert és a kerti gyermekjátékok tárolására szolgáló helyiség is. Szükséges még hely a takarítószer tárolására és kell egy játszókerthez csatlakozó gyermek wc is, kézmosóval. A csoportszobáknál a tervezés alapvető szempontja, hogy világos, jól szellőztethető, kényelmes méretű terek legyenek, ha két csoport van egymás mellett, akkor nagyon fontos az olyan ajtó, ami biztosítja az átláthatóságot és átjárhatóságot – ezzel is számolni kell a tervezésnél. A fűtésnél bölcsődék esetén a talajszinten mérik a hőmérsékletet, a tervezőcsapattal a legmodernebb módszerekkel igyekszünk dolgozni ezen a téren is, ezért télre falfűtést, nyárra pedig falhűtést terveztek, így elkerülhető a klíma, amely amúgy sem a legoptimálisabb a kicsikre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt. A burkolat a csoportszobában a napi többszöri fertőtlenítős felmosást jól tűrő melegburkolat lehet, szőnyeggel borítva, a világítás pedig a természetes fényhez hasonló.
A csoportszoba kötelező mérete 3 m2/gyermek, a maximális csoportlétszám 2 év alatti gyermekek esetén 12 fő, ahol 2 év fölötti gyermek is van, ott 14 fő. Ahol van SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű gyermek, ott 10 fő a létszámkorlát; a speciális csoportoknál, ahol csak sajátos nevelési igényű gyermekek vannak, maximum 6 fő. Csoportonként 2 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka dolgozik. Egy dajka 2 csoportban is segíthet. A kisgyermeknevelőknek jogszabály írja elő a szakképzettséget, ami Magyarországon lehet középfokú vagy felsőfokú, OKJ-s, főiskolai és egyetemi végzettség is.
A működtetéshez tartozó egység a vezetői iroda és az irattár, valamint általában szükséges egy gazdasági iroda vagy élelmezésvezetői iroda és gyermeknevelői szoba. A szociális helyiségek a dolgozók munkájához járulnak hozzá, ilyen például az étkező vagy teakonyha, az öltöző és a mosdó-zuhanyzó. Az élelmezéssel, étkezéssel kapcsolatos helyiség a konyha, ami lehet főzőkonyha, befejező vagy tálalókonyha. Ma már sok helyen összevontan központi főzőkonyhák szolgálják ki a település több intézményét, ezért nem szükséges főzőkonyhát üzemeltetni. Ugyan költséghatékonyabb megoldás is létezik, a főzőkonyha mégis nagy áldás tud lenni. Egy csecsemőkorú gyermeket másként és máskor kell etetni, mint egy kétévest, ezeket az igényeket a főzőkonyha figyelembe tudja venni, viszont a befejező és tálalókonyhák jóval egyszerűbben és gazdaságosabban üzemeltethetőek. A Katalógus mintatervei ez utóbbi kettőt tartalmazzák, de az adaptáló építész tudja majd eldönteni a helyszíni igények és lehetőségek ismeretében, mi a legjobb megoldás.
Mindezeken kívül mosási lehetőségnek és üzemeltetési helyiségnek is meg kell jelennie a bölcsődében, és ott vannak a raktározásra előírt terek, amelyekkel kapcsolatban úgy gondolkoztunk a Mintaterv Katalógusnál, hogy ezek lehetőleg legyenek beépülve az olyan amúgy is kötelező elemekbe, mint a játékraktár, a takarítószer-raktár vagy a szeméttároló.
A belső terek mellett a kicsiknek a kinti tér is fontos, a szabályozás ezt is érinti?
Az udvarnak legalább 200 négyzetméteresnek kell lennie. Ez nagyon fontos a gyermekek szempontjából, mert a mindennapi levegőzés elengedhetetlen. Az udvarnak is elsődleges szempontja a biztonság, ami már a kerítésnél kezdődik, szabvány határozza meg az anyagot vagy a léctávolságot. Itt is vannak kötelezően előírt elemek, mint a homokozó, a kisház, vagy az olyan mobil vagy beépített játékok, mint a homokozójátékok, mászóka, rugós játékok, csúszda. Szükséges persze kerti mosdó és wc is, továbbá előírás, hogy legyen valamilyen vízpermetező eszköz is. Árnyékos és napfényes terület mellett lennie kell füves résznek is, sőt, meg van határozva az is, milyen növények lehetnek az udvaron. Semmi nem lehet például, aminek szúrós a termése, vagy bármely része – igyekeztünk mindenre gondolni, a játszókerti növényekhez a Bölcsőde Mintaterv Katalógus kerttervező szakértője készített hasznos útmutatót.
